A családtervezéssel foglalkozó szervezetek éves kiadásait USD-ban számoljuk. (A magyar szervezetek esetén először forintban számoljuk, és a forint átváltáshoz az MNB Középárfolyam figyelő éves áttekintőit használjuk). Ennek egy részét közvetett költségnek (könyvelés stb.) tekintjük, így csak (a költségek elemzéséből adódó) ssss %-kal számolunk:

20xx év: xxxx USD → ssss %-a: yyyy USD

Célszerű figyelembe venni az inflációt, ami azt eredményezi, hogy a korábbi költések többet érnek a jelenben. Így ugyanis lehetőségünk nyílik arra, hogy egy, a ráfordítások hatékonyságát vizsgáló friss jelentés összefüggéseit alkalmazhassuk a múltbéli költések esetén is. Ezt a fajta értékkövetést az ún. valorizációs szorzószámok alapján tudjuk kiszámolni. A valorizációs szorzószámok esetén kormányrendeletek vonatkozó mellékleteit vesszük alapul (A BOCS Civilizációtervezés Alapítvány esetén a magyar kormányrendeletek vonatkozó mellékleteit.^[1]) Így a fentebbi érték a következőképpen módosul: zzzz USD.

Szerencsére a UNFPA (az ENSZ Népesedési Program) és más, a baleset-teherbeesések megelőzéséért világméretekben dolgozó szervezetek alapos kutatásokkal és adatokkal rendelkeznek az ilyen tevékenység költséghatékonyságáról, ezért ezzel számolunk. Pl. a UNFPA 2017 évi jelentése alapján egy baleset-teherbeesés megelőzését egy éven át világátlagban 40,4 USD felhasználásával lehetett elérni.^[2]

A BOCS Alapítvány 2006 óta teljes jogú tagja az Inspire (korábbi nevén EuroNGOs) Európai hálózatnak, amely az UNFPA partnere, ezért a BOCS munkájának számításához használhatja ezt az adatot. (A munkamódszer hasonló, az alacsonyabb magyarországi ár-, és bérszínvonal miatt pedig a hatékonyság még jobb.) A sztenderd alapján a többi szervezet esetén az UNFPA adatait használnjuk.

A föntebbi megközelítés alapján a szervezetek családtervezés elősegítésére vonatkozó ráfordításai alapján az elmúlt években megelőzött baleset-teherbeesések száma: z

A baleset-teherbeesések hány százaléka végződik a nem kívánt gyermek megszületésével? A legfrissebb adatok alapján világszinten 2009 és 2009 között a baleset-teherbeesések 39 százaléka végződött a nem kívánt gyermek megszületésével,^[3] 2010 és 2014 között pedig 32 százaléka.^[4] Tehát a vizsgált időszakban a családtervezéssel foglalkozó szervezetek tevékenysége révén sikeresen megelőzött z baleset-teherbeesés 32, ill. 39 százaléka végződött volna a nem kívánt gyermek megszületésével, vagyis az adott szervezet ez idő alatt c nem kívánt születést előzött meg.

A BOCS tevékenysége több országban folyik és globális hatású, emiatt világszintű adatokat használunk. A Világbank alapján a globális karbonlábnyom 4,981 t/év (a rendelkezésre álló legfrissebb adat 2014-es).^[5] Ennyi üvegház hatású gázt bocsát ki egy átlagember egy év alatt, széndioxid-egyenértéken számolva. Szintén a Világbank adatai alapján 2014-ben a születéskor várható átlagos élettartam világszinten 71,742 év volt.^[6] Ezen adatok alapján az alábbi összefüggéssel kiszámítható, hogy a BOCS Alapítvány tevékenysége révén mennyi üvegházhatású gázkibocsátást előzött meg az elmúlt években:

Meg nem született nem kívánt gyermekek száma c (fő) x átlagos éves karbonlábnyom f (tCO₂e/év) x születéskor várható átlagos élettartam A (év) = G

G=c x f x A

Ugyanakkor mivel az egy főre jutó karbonlábnyom a várható élettartam következő évtizedei alatt várhatóan csökkenni fog, ezért a számítás pontosításához a következőket vesszük figyelembe: az Európai Közösség 2011-ben megállapodott abban, hogy 2020-ra 20%-kal, 2030-ra 40%-kal, 2040-re 60%-kal, 2050-re pedig 80%-kal kívánja csökkenteni saját széndioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.^[7][8] Az IPCC 4. jelentése alapján ezt a mértékű csökkenést világszinten is el kell érni ahhoz, hogy a Párizsi Klímaegyezmény alapján a globális átlaghőmérséklet növekedése ne haladja meg a 2°C-ot az ipari forradalom előtti szinthez képest.^[9]

Világszinten 1990-ben évi 4,194 tonna volt a karbonlábnyom, most 4,981 tonna, a várható 2050-es éves karbonlábnyom pedig 0,84 tonna lesz, ami az 1990-es szint 20 százaléka. Azt feltételezzük, hogy 2014 és 2050 között a kibocsátás mértéke lineáris függvény szerint fog csökkenni, évi 4,981 tonnáról évi 0,84 tonnára, majd azon a szinten stabilizálódik.

Így a fentebbi G érték QFPC tCO₂e-re módosul.

Források:

^[1] Magyar Közlöny, 2018. évi 32. szám, 1296. o.,
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18032.pdf
^[2] UNFPA Supplies Annual Report 2017, UNFPA, 2018, 14-15.o.,
https://www.unfpa.org/sites/default/files/pub-pdf/UNFPA_Supplies_Annual_Report_2017_FINAL.pdf
^[3] Singh S et al., Abortion Worldwide: A Decade of Uneven Progress, New York: Guttmacher Institute, 2009., 53. o.,
https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf
^[4] Singh S et al., Abortion Worldwide 2017: Uneven Progress and Unequal Access, New York: Guttmacher Institute, 2018., 52. o.,
https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide-2017.pdf
^[5] CO₂ emissions (metric tons per capita), The World Bank Group,
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC
^[6] Life expectancy at birth, total (years), The World Bank Group,
https://data.worldbank.org/indicator/SP.DYN.LE00.IN
^[7] R. Andreas Kraemer, Roadmap for a Low-Carbon Economy by 2050, 2011, http://ecologic.eu/3960
^[8] 2050 low-carbon economy, European Commission Cliate Action, Climate strategies & targets,
https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_en
^[9] Gupta, S.; et al., “Chapter 13: Policies, instruments, and co-operative arrangements”, Box 13.7 The range of the difference between emissions in 1990 and emission allowances in 2020/2050 for various GHG concentration levels for Annex I and non-Annex I countries as a group , in IPCC AR4 WG3 2007

---