Ez a leírás a BOCS Alapítvány tevékenységéből adódó szén-dioxid egyenérték kibocsátás megelőzés mértékét mutatja meg, ami egyben a QFPS™ sztenderd rövid ismertetése, valamint a QFPC™ karbonkreditek létrehozásának módszertana.

A BOCS Alapítvány közhasznú tevékenységére irányuló ráfordításai évente több millió forint volt. Ennek 20%-át közvetett költségnek (könyvelés stb.) tekintjük, így csak 80%-kal számolunk:

20xx év:    xxxx ezer Ft → 80%-a:   yyyy ezer Ft

Célszerű figyelembe venni az inflációt, ami azt eredményezi, hogy a korábbi költések többet érnek a jelenben. Így ugyanis lehetőségünk nyílik arra, hogy egy, a ráfordítások hatékonyságát vizsgáló friss jelentés összefüggéseit alkalmazhassuk a múltbéli költések esetén is. Ezt a fajta értékkövetést az ún. valorizációs szorzószámok alapján tudjuk kiszámolni. A 69/2017. (III. 31.) Kormány rendelet 1. melléklete alapján[1] a 2016-os szinthez viszonyítva az alábbi módon módosulnak a fentebbi értékek: zzzz ezer Ft

Mivel nem állnak rendelkezésre magyarországi adatok a baleset-teherbeesések megelőzésére irányuló erőfeszítések költséghatékonyságáról, ezért a következő lépésben a világméretű munka adataival számolunk. A Guttmacher Institute 2016-os közleménye alapján egy tinédzser baleset-teherbeesés megelőzéséhez egy éven át világszinten átlagosan 128,33 USD azaz 32 923 Ft szükséges.[2] (2017.09.01-i USD árfolyam: 256,55)

Ezen az árfolyamon számolva a BOCS Alapítvány közhasznú tevékenységére irányuló ráfordításai alapján az elmúlt években megelőzött baleset-teherbeesések száma: z

Világszinten évente 208,2 millió terhességből 102 millió végződött a kívánt gyermek születésével (49%), 41 millió abortusszal (20%), 31 millió vetéléssel (15%), és 33,3 millió a nem kívánt gyermek megszületésével (16%).[3] Világviszonylatban a kívánt terhességek aránya (59%), a nem kívánt terhességeké pedig 41% (azaz 85,4 millió).[4]

A baleset-teherbeesések hány százaléka végződik a nem kívánt gyermek megszületésével? Ezt úgy kaphatjuk meg, ha elosztjuk a megszületett nem kívánt gyermekek számát (33,3 millió) a nem kívánt terhességek számával (85,4 millió). Ez alapján a baleset-teherbeesések 39%-a végződik a nem kívánt gyermek megszületésével. Tehát a vizsgált időszakban a BOCS Alapítvány tevékenysége révén sikeresen megelőzött z baleset-teherbeesés 39%-a végződött volna a nem kívánt gyermek megszületésével, vagyis az Alapítvány ez idő alatt c nem kívánt születést előzött meg.

A BOCS tevékenysége, noha globális hatású, főleg Magyarországon folyik, így a következő lépésben újra magyar adatokat használunk. Az eredmény ezzel csökkenni fog, mert a világátlag (4,97 t/év) magasabb a magyarnál. A Világbank alapján a magyar karbonlábnyom 4,27 t/év (a rendelkezésre álló legfrissebb  adat 2014-es).[5] Ennyi üvegház hatású gázt bocsát ki egy átlagos magyar egy év alatt, széndioxid-egyenértéken számolva. A WHO legfrissebb, 2015-ös adatai alapján a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon 75,5 év.[6] Ezen adatok alapján az alábbi összefüggéssel kiszámítható, hogy a BOCS Alapítvány tevékenysége révén mennyi üvegházhatású gázkibocsátást előzött meg az elmúlt években.

Meg nem született nem kívánt gyermekek száma c (fő) x magyar átlagos éves karbonlábnyom f (tCO2e/év) x születéskor várható átlagos élettartam A (év) = G

G=c x f x A

Mivel az egy főre jutó karbonlábnyom minden évben változik, ezért a számítás pontosításához a következőket vesszük figyelembe: A számolt értéket növeli, hogy 2010 és 2013 között Magyarországon valamivel magasabb volt az egy főre jutó kibocsátás mint 2014-ben. Ugyanakkor az Európai Közösség 2011-ben megállapodott abban, hogy 2020-ra 20%-kal, 2030-ra 40%-kal, 2040-re 60%-kal, 2050-re pedig 80%-kal kívánja csökkenteni saját széndioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.[7][8] Amennyiben ez a célkitűzés Magyarország esetén is sikeresen megvalósul, akkor a 2013-as szinthez képest 2050-re nagyjából harmadára fog csökkenni a fejenkénti kibocsátás. Hazánkban 1990-ben évi 6,71 tonna volt a karbonlábnyom, most pedig 4,27 tonna, ami az előbbi 63%-a. A mai szint tehát nagyjából megfelel a 2030-as célkitűzésnek. A várható 2050-es magyar éves karbonlábnyom 1,34 tonna lesz, ami a 2014-es szint 31%-a. 2010 és 2014 között a rendelkezésre álló adatok alapján számolunk, 2014 és 2050 között pedig azt feltételezzük, hogy a kibocsátás mértéke lineáris függvény szerint fog csökkenni, évi 4,27 tonnáról évi 1,34 tonnára, majd azon a szinten stabilizálódik. Quality Family Planning Credit™

Így a fentebbi G érték QFPC tCO2e-re módosul.

Források:

[1] Magyar Közlöny, 2017. évi 48. szám, 4203. o.,
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK17048.pdf
[2] In Developing Regions, 23 Million Adolescents at Risk of Unintended Pregnancy, Not Using Modern Contraceptives, Guttmacher Institute, 2016,
https://www.guttmacher.org/news-release/2016/developing-regions-23-million-adolescents-risk-unintended-pregnancy-not-using
[3] Singh S et al., Abortion Worldwide: A Decade of Uneven Progress, New York: Guttmacher Institute, 2009., 39. o.,
https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf
[4] Singh S et al., Abortion Worldwide: A Decade of Uneven Progress, New York: Guttmacher Institute, 2009., 53. o.,
https://www.guttmacher.org/sites/default/files/report_pdf/abortion-worldwide.pdf
[5] CO2 emissions (metric tons per capita), The World Bank Group,
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.CO2E.PC?locations=HU-1W
[6] WHO statistics of Hungary: http://www.who.int/countries/hun/en/
[7] R. Andreas Kraemer, Roadmap for a Low-Carbon Economy by 2050, 2011, http://ecologic.eu/3960
[8] 2050 low-carbon economy, European Commission Cliate Action, Climate strategies & targets,
https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_en